Nagy sós chips vakteszt

Csak pár szelet krumpli és egy kis só – mégis szinte függői leszünk. A roppanósság, a sósság, a sült krumpli íze egy olyan elegyet képez, amitől a chips szinte abbahagyhatatlan. Bár sokféle ízesítés létezik, mi most az alap sós változatokat vakteszteltük. Összesen 18-féle termék került kóstolóink elé, lássuk, melyik lett értékelésünk szerint a legfinomabb!

 

Az amerikai Moon Lake Lodge nevezetű szállodában, 1853-ban megszállt egy legendás személy (minden forrásban más amerikai mágnást neveznek meg), aki szerint a szakács túl vastagra vágta, az amúgy nem is vastag sült krumplit. Erre a hotel szakácsa, George Crum "nesze neked..., akkor vékony krumpli" felkiáltással  hajszálvékonyra vágta a burgonyát, majd olajban kisütötte. Így született meg a chips a legenda szerint.

A chips az étterem étlapjáról Saratoga Chips néven országosan forgalmazott termék lett, de nagy mennyiségben csak akkor kezdték el gyártani, amikor 1920-ban Herman Lay feltalálta a krumplihámozó gépet (igen, róla kapta nevét a Lay's chips).

Eleinte külön nem ízesítették, csupán egy kis zacskónyi sót mellékeltek hozzá. Az ízesített változatok csak 1954-ben jelentek meg, melyeket Joe Murphy ír chipsgyáros dobott piacra. A Murphy által kitalált első 2 íz a sós-ecetes és a sajtos-hagymás.

 

 

Az ábra elég részletes, azt mégis meg kell említenünk, hogy a gyártósoron a válogatástól egészen a szárításig vízben úszva közlekednek a krumpliszemek, mert így kevesebb sérülés éri őket, mint szárazon szállítva.

Most 4 fázisra bontva mutatjuk be a gyártási folyamatot. (forrás: Intersnack)

 

 

Minden országos élelmiszerláncban kapható sós chipset beszereztünk a tesztre. A hagyományos és a hullámos szeletelésűeket is. Viszont a burgonyapüréből készülteket nem vakteszteltük, mivel teljesen más az elkészítési folyamatuk, így nem összehasonlíthatók.

A tesztet mi, a Magyar Ár-Érték Arány Kutató Egyesület tagjai és laikus fogyasztók végeztük, 12-en.

A chipseket egyenként szervíroztuk akóstolócsapat elé, a zacskók felbontása után frissen.

 

 

Illat: a hagyományos sült krumpli illatot kerestük, a "fáradt" sütőolaj illat minőségi problémára utalhat. Mindegy, hogy napraforgó-, repce vagy pálmaolajban sültek a burgonya szeletek, jó minőségű olajban, jó minőségű chips süthető.

Állag: a chipsszeletek összetörhetnek a szállítás és tárolás alatt, emiatt keletkezik a chipsmorzsa a zacskó alján, amit mi természetesnek vettünk és nem vontunk le pontot a megléte miatt. A jó chips ropogós, száraz, de nem ínybevágó keménységű. Érdemes a lámpa felé tartani a chipseket, amelyik szinte átlátszó, az nem a vékony szeletelés miatt van, hanem attól, hogy az olaj átitatta a szeleteket, ezzel nemcsak felesleges mennyiségű olajat itatva a termékbe, hanem az állagát is tönkreteszi.

Íz: az egyszerű, házi sült krumpli ízt kerestük, semmi sallang, tehát érezhető legyen a burgonya íze is, ne csak a só domináljon. A semleges vagy idegen ízeket lepontoztuk.

 

 

Enyhébb intenzitású, de klasszikus sült burgonya chips illat. Állaga ropogós. A klasszikus sült burgonya íz közepes intenzitású, a sómennyiség az átlagosnál több, de még jó mértékű.

 

Enyhébb intenzitású, de klasszikus sült burgonya chips illat. Állaga ropogós. A klasszikus sült burgonya íz közepes intenzitású, a sómennyiség az átlagosnál több, de még jó mértékű.

 

Elvárt, kellemes és natúr sült chips illat. Roppanós, jó keménységű állag. A só homogén eloszlású a sült burgonya szeleteken. Ízes, klasszikus chips, alacsonyabb, de megfelelő sóérzettel.

 

Enyhe, nem olajos, kellemes sült burgonya illat. A chipsek ropogósak, jó állagúak. A sült burgonya ízes, kellemesen sós. Olajos utóízt nem éreztünk.

 

Jellegzetes sült burgonya illat, amiben az olajos illatjegy alacsony intenzitású. Kiválóan roppannak a chipsszeletek, amelyek jól átsültek és száraz (nem olajos) felületűek. Az apró őrlésű só egyenletesen oszlik el a chipsen. Klasszikus és finom sült burgonya ízt éreztünk, amihez jól beállított sómennyiség társul. Finom, hagyományos chips.